A Balaton északi partján, Lovason újra nyitja kapuit a GARTEN. Az augusztusi három hetes programsorozat ismét izgalmas kalandokat ígér a képzőművészet iránt nyitott látogatók számára. Az előkészületekről és az esemény közösségi finanszírozási rendszeréről kérdeztük a két szervezőt, Schneller Jánost és Bánki Ákost.

Tavaly először került megrendezésre a GARTEN. Mi is ez valójában, hogyan definiáljátok a projektet?

Schneller János: Kortárs művészeti bázis - ez a definíció felel meg legjobban elképzeléseinknek. Galéria és kerthelyiség egyben, mely lehetővé teszi számunkra, hogy mindazokat a programokat meg tudjuk valósítani, melyet nyárra, a Balaton északi partjára a kortárs képzőművészet népszerűsítése érdekében megálmodtunk.

Bánki Ákos: A tavalyi volt a nulladik év, amibe kalandvágyból és kísérletképpen vágtunk bele. Nem akartunk elsőre fejest ugrani, de mivel gyakran ugrunk mélyvízbe, így a seggest is sikerült kivédenünk. Egy szép talpas lett belőle. A programsorozatnak nagyon jó visszhangja lett a helyi lakosok, a nyaralók és az érdeklődők körében is. És mi is jól éreztük magunkat. A GARTEN találkozási pont lett, nemcsak a művészek, hanem a helyiek körében is. A „bázisnak” ezt a családias hangulatát, személyes jellegét idén is szeretnénk megőrizni.

Garten 2019, fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Az északi parton elhelyezkedő Lovas a balatonozók elől viszonylag elzárt helyszín. Nem oda özönlenek a turisták elsőként. Mennyire felelt meg ez a község elképzeléseiteknek?

SCH.J.: Éppen egy ilyen helyszínt kerestünk. Ami közel van mindenhez, de mégsem elsődleges turistacélpont. Lovas ideális helyszín kulturális szempontból is, hiszen közel van Balatonfüredhez, ahol a Vaszary Villa év közben is számos képzőművészeti eseménynek ad helyszínt, és könnyen megközelíthető Veszprém felől is, ahol szintén pezsgő a képzőművészeti élet. Mi számítunk azokra az érdeklődőkre, akiket az említett két város művészeti programjai meg tudnak szólítani.

Garten 2019, fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Idén terveiteket mennyire vágta keresztül a járványhelyzet?

B.Á.:Nyilvánvalóan történt egy kis megtorpanás az előkészületekben, de lelkesedésünket a vírus nem tudta megállítani. Naprakészen és folyamatosan ötletelünk, hogyan tudjuk a legszorosabb szabályok mellett is megvalósítani a terveinket. Azt kell mondjam, hogy talán még inspirálóan is hat ránk ez a helyzet. Az ember művészettel védekezik. Ez az idei szlogenünk is.

SCH.J.: Ehhez hozzá kell tenni, hogy napi száz fő látogatóra számítunk, és ez a szám délután három és este tíz között fog eloszlani. Meg fogjuk tudni szervezni, hogy az emberek a kiállítótérben és a kerthelyiségben biztonságban érezzék magukat.

Garten 2019, fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Miben lesz más az idei GARTEN?

SCH.J.: Szeretnénk több csopaki és paloznaki kiállítóhelyet is bevonni a GARTEN-be, és Lovason is több helyszínen jelen lenni. Hogy legyen értelme kocsiba szállni és ellátogatni ebbe a régióba. A kiállítások mellett pedig naponta két-három más programlehetőséget is szeretnénk felkínálni az ide látogatóknak tárlatvezetések, beszélgetések, kertmozi és koncertek formájában. Mivel a Balaton partjára sok gyermekes család érkezik, ezért rájuk gondolva idén napközis tábort is szervezünk, ahol különböző képzőművészeti technikákkal ismerkedhet az ifjú korosztály.

Milyen programok várják idén a GARTEN látogatóit?

B.Á.: Az idei évben is minden a kortárs képzőművészet körül fog forogni. A központi kiállításra és vásárra idén is közel száz művésztől válogatunk képeket. És mivel mi válogatjuk, ütős anyagot fogunk összerakni. Ezenkívül sztárművészek munkáiból szervezünk tárlatokat Csopakra és Paloznakra is. Az egyik legelismertebb magyar alkotó, Fehér László festőművész Balaton tematikájú festményeiből Paloznakon nyílik kiállítás. A magyar kortárs művészeket rangsoroló összes toplistán szereplő Szöllősi Géza fantasztikus bogárszobrait pedig a csopaki ZM&G Galériában állítjuk ki. Mivel a tavalyi évben a közönség rendkívüli módon érdeklődött a tárlatvezetéseink iránt, ezért idén is megnyomjuk ezt a programpontot. Izgalmas eseménynek ígérkezik a Gyűjtés női szemmel című beszélgetésünk, ahová női gyűjtőket hívtunk meg, meséljenek ők élményeikről, szempontjaikról. Természetesen az esélyegyenlőség nevében a férfiakat is várjuk egy ugyanilyen beszélgetésre. Színházi estekkel is készülünk. Az E-mancik Színházi Manufaktúra Szomjas férfiak sört isznak helyettem előadása már a címében is ígér némi kizökkenést.

SCH. J: Ebben az évben ünnepli alapításának harmincadik évét a MissionArt Galéria és az Első Magyar Látványtár. E nemes szám előtt tisztelettel adózva őket is meghívtuk, hogy képviseljék magukat egy-egy estünkön. Az egyik legrangosabb irodalmi lapnak, a Műútnak nálunk lesz bemutatkozó estje. A filmkedvelő közönséget pedig az elmúlt évek képzőművészeti tematikájú játék- és dokumentumfilmjeiből készült válogatással várjuk kertmozinkban. Sőt! Filmpremierrel is készülünk! Mivel az experimentális filmkészítés kezd leszorulni a mozipalettáról, úgy gondoltuk, mi támogatjuk ügyét. Az idei évben szélesedik és komolyodik a zenei programok kínálata. Nyitunk a klasszikus, jazz és experimentális zene irányába. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk majd az esti programok vizualitására, és egy különleges fény-zenei.tánc performansszal is jelentkezünk. És ami nagyon fontos, Lovason, a központi helyszínünkön egy alkotósarok minden nap várja a gyerekeket is.

Garten 2019, fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Indítottatok egy kampányt a közösségi média felületeken, melyben civil emberek támogatását kéritek. Egy ilyen válsághelyzetben mennyire számíthattok civil felajánlásokra?

B.Á.:Pályáztunk az Európa Kulturális Fővárosa 2020-2023 programhoz is, de ezeknek a pályázatoknak a sorsát jelen helyzetben sokkal bizonytalanabbnak látjuk, mint a közösségi támogatást.

SCH.J.: Tavaly másfél-két hónap alatt közösségi finanszírozás útján teremtettük meg a GARTEN megrendezéséhez szükséges anyagi fedezetet. Ez azóta is büszkeséggel tölt el minket, és erőt ad a folytatáshoz. A GARTEN egy bizonyíték, hogy ma Magyarországon vannak olyan művészetpártoló emberek, akik hozzánk hasonlóan hisznek a kultúra erejében és áldozni is tudnak rá. A járványhelyzet ellenére, vagy éppen ennek hatására.

GARTEN 2020 VIP - szitanyomat-mappa

Hogyan épül fel a GARTEN közösségi finanszírozási rendszere?

B.Á.: Adunk, hogy kapjunk- a helyzetünknek megfelelően így írtuk át a „jobb adni, mint kapni” örök érvényű igazságát. Létrehoztuk a GARTEN 2020 VIP szitanyomat-mappát, ami négy kortárs művész grafikai munkáit tartalmazó 50 példányos szitamappa. Aki megvásárolja, nemcsak négy kortárs műalkotással lesz gazdagabb, de a GARTEN megvalósulását is támogatja, és minden programunkra érvényes két személyre szóló fesztiváljegyet kap tőlünk.

Ha jól értelmezem, akkor az idei GARTEN-t is teljes egészében közösségi támogatással szeretnétek megvalósítani. Min alapszik ez a grafika sikerébe vetett bizalmatok?

SCH.J.: Mióta Ákossal vásárokat rendezünk, célul tűztük ki a grafika népszerűsítését. Ez az elképzelésünk két év alatt beérett. A grafika egyre népszerűbb műfaj a fiatal gyűjtők körében. Nemcsak a mi vásárainkon, de aukciós eladásoknál is látjuk felívelését. Egyre többen vásárolnak nyomatokat, mivel eredeti, vitathatatlan kvalitású műalkotások, de mégis egy festménynél jóval kedvezőbb áron lehet hozzájuk jutni. Belépést jelentenek a gyűjtés világába.

B.Á.: A huszadik századi magyar grafika történetének van egy meg nem írt legendája. Ez a Pesti Műhely. A Fajó János, Bak Imre, Nádler István, Hencze Tamás, Molnár Sándor, Mengyán András, Keserü Ilona által működtetett műhely a hetvenes években rendkívül értékes szitanyomatokat hozott létre. Saját mappáikon túl ők nyomták Vasarely, Kassák, Mattis Teutsch, Lossonczy, Gyarmathy, Korniss szitáit, sőt Max Bill és Nicolas Schöffer grafikáit. Mindezt úgy, hogy a sokszorosítás állami monopólium volt abban az időben! Festőkként hittek abban, még kiáltványt is írtak, hogy a művészetet lehet demokratizálni, és a grafika egy út ahhoz, hogy a művészet sok emberhez eljusson. Ez persze máig nem valósult meg. De létrehoztak egy múzeumi anyagot, melynek tisztességes feltárása még a művészettörténészekre váró feladat. A Pesti Műhely grafikáiból a mi vásárainkon mindig szerepel jó néhány. Ugyanúgy, ahogy a nagy hagyományokkal és rendkívül gazdag anyaggal rendelkező Szentendrei Grafikai Műhely képeiből is mindig kínálunk eladásra nyomatokat. Nagy becsben tartjuk őket, és a vevőink is. Mindezzel azt akarom mondani, hogy a grafikának, azon belül is a szitanyomásnak van értéke és hagyománya a magyar művészettörténetben, úgyhogy nem ördögtől való dolog, hogy mi ezekkel kereskedünk, és ezt népszerűsítjük.

Garten 2019, fotó: Neogrády-Kiss Barnabás 

A mostani mappába hogyan választottátok ki a művészeket, miért pont erre a négyre esett a választásotok?

B.Á.: A mostani válogatásban szereplő négy művészből három, Stark Attila, Baranyai (b) András és Vörös Krisztián 'Piros' grafikusként végzett és kezdte pályafutását, majd folyamatosan aktív festőművészeti tevékenysége révén került be a képzőművészeti élet vérkeringésébe. Ennek a vérkeringésnek egyik fontos szereplője volt Borsándi 'Boci' Balázs, aki a fiúk baráti körében mozgott, és tőlük kapott ihletet a festésre. Autodidaktaként kezdett festeni, de mára beértek a munkái. Így ér össze a kör, így válogattuk össze a négy embert. Karakteres, erőteljes alkotók, akiknek szeretjük munkáit, humorát.

SCH.J.: Stark Attiláék generációja talán az utolsó szitázó grafikus generáció.  Az utánuk következők mozgáslehetőségeit már meghatározza a digitális kor eszközkészlete. Grafikusként képzőművészeti szintre emelték alkotásaikat, és a szitanyomást is mint művészi eszközt használják. Tőlünk függetlenül is sok nyomatot hoznak létre, a vászonnal egyenrangú felülete művészetüknek a papír. Nem véletlen, hogy Attila saját szitázóműhelyet is létrehozott, ahol a GARTEN szitanyomatai is készülnek. 

Garten 2019, fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Azért valljuk be, a GARTEN már sokkal nagyobb vállalkozás egy sok művészt felvonultató képzőművészeti kiállításnál. Ráadásul úgy, hogy biztos forrás nincs is rá. Sokkal több energiát és apparátust igényel, miközben művészettörténészként és képzőművészként kicsit távoli vizekre is merészkedtek. Miért csináljátok?

B. Á.: Mert hülyék vagyunk, és húsz évig utáltam a Balatont (nevet). De az ember nem mozoghat folyamatosan a komfortzónájába. Erről szól a GARTEN is.

Sch.J.: Nem merészkedünk annyira távoli vizekre elvont és konkrét értelemben sem. Ákos eddig független galériákat szervezett, az ő ereje a közösség megteremtésében és mozgatásában rejlik. Én kereskedelmi galériát működtettem, és állami múzeumban dolgoztam, tehát elsősorban közönséget szerveztem a képzőművészetnek. Itt ez a kétfajta tudás, erő és tehetség összeadódik. Amikor a közösség és a közönség elkezd együttműködni az egy nagyon jó érzés. Fürdeni lehet benne.

Mi a távoli célotok a GARTEN-nel?

B.Á.: Akárhogy is nézzük, a GARTEN rólunk szól, a barátainkról, művésztársainkról. Olyan, amilyen mi, a megálmodói vagyunk. Úgyhogy szeretnénk, ha családias és őszinte jellege megmaradna.

SCH.J.: A cél az, hogy a régió szerves része legyen a kortárs művészet, és hogy a GARTEN ne csak három hétről szóljon, hanem maradandó dolgokat is tudjunk itt hagyni. Azért, hogy ezt elérjük, egyre több támogatást és még nagyon sok helyi érdeket kell mozgósítanunk. Szeretnénk, ha Lovas és a régió felkerülne a kortárs művészeti térképre. Ennek érdekében szeretnénk helyi vezetőket, civileket is bevonni a GARTEN fejlesztésébe, mert fontos, hogy a sajátjuknak is érezzék a kezdeményezésünket. Csak közös összefogással tudjuk felülmúlni a balatoni „sör, virsli, csobbanás” bűvös hármasát.

B.Á.: Tavaly csobbantunk a Balatonban, idén elkezdjük átúszni, és reméljük, nem lesznek nagy hullámok, mert még kicsit izmosodnunk kell.

 A GARTEN VIP szitanyomat-mappáról bővebb információk a www.residentartgarten.com oldalon találhatók,  érdeklődni a hello@residentart.com e-mail címen lehet. 

szerző:Batka Annamária